HTML

Cipőt a cipőboltból

A Nemzeti Sorsjáték ( továbbiakban NS ) célja, hogy – a szándékkal összeegyeztethetetlen kivételektől eltekintve – minden magyar állampolgárnak esélyt nyújtson anyagi helyzetének egyszeri feljavítására ill. stabilizálására.

Friss topikok

Linkblog

Tisztázzuk!

2009.08.10. 08:57 Bárány János

   Tisztázzuk! Én  abból  indultam  ki, hogy  a  100  millió  forintos  végkielégités  kifizetése  törvényes  volt. A  problémám  tehát  nem  az  volt, hogy  az  illető  hölgy  ezt  az  összeget  felvette, mert  ember  legyen  a  talpán, aki  visszautasitotta  volna, hanem  az, hogy  ezt  legálisan  megtehette. (Ha  megtehette.)

Illendő  volna  az  öngondoskodásról  szóló, de  kisdedeket  célzó  matinékat  legalább  addig  felfüggeszteni, amig  Magyarországon  be  nem  fejeződik  a  politikai  erőközpontok  által  irányitott  eredeti  tőkefelhalmozás, amely  - történelmi  okokból -  csak  az  állam  terhére  történhetett  és  történik  a  mai  napig, mert  vannak  akik  nem  akarják  abbahagyni, még  kevésbé  abbahagyatni. Feltette  már  valaki  a  kérdést, hogy   mi  indokolja  egy  nyugdijba  vonuló  közalkalmazott, egyszerű  és  szerény, mondjuk  egységesen  - portástól  a  miniszterig - 500  ezer  forintos  jutalom  helyetti, végkielégitését?! Egyáltalán: miért  is  kell  valakit  nyugdijazása  alkalmából  végkielégiteni? Nem  volt  fizetése  vagy  miért? Az  úgynevezett  titoktartási  pénz  abszurd  és  képtelen  voltáról  nem  is  beszélve!

( Az  igazságosság  bajnokainak  érvei  a  munkaviszony  hosszáról  meg  a  poziciók  különbözőségéről  olyan  álságosak, hogy  nem  is  érdemes  foglalkozni  velük.) Épeszu  dolog  az  egy  köztulajdonban  lévő  vállalattól, hogy  valakit (bárkit)  a  minimálbér  hatvanszorosával  fizet, majd  nyugdijba  vonulás  cimén  "végkielégiti"  két  villa  árával  és  megajándékozza(!)  a  szolgálati  gépkocsijával. Ne  mókázzunk,

kedves  levéliró  kisebbség!

Kaliforniában  - jelenleg -  7.50  dollár  a  minimálbér. ( A  legmagasabb  Amerikában.) Havi  160  órával  számolva  ez 1200  dollár. Hallott  már  valaki  olyan  állami  cégről, amelyik  72  ezer  dollárt  fizet  havonta(!!!)  bárkinek  is?! Majd  abból  az  alkalomból, hogy  az  illető  nyugdijba  megy, végkielégiti  két  kaliforniai  villa  árával  és  még  hozzácsap  egy  autót  is. (Hátha  nem  futotta  az  addigi  jövedelméből.)

Milyen  olló  "szűkül"? A  jövedelmi(?), kedves...de  most  sem  irok  neveket, minek?! Persze, nézhetjük  egymást  hülyének, az  is  mindegy, milyen  ideológiai  köntösbe  bújtatva, de  az  az  érv, hogy  ha  valamit  nem  visz  el   az  Önök  embere, akkor  majd  elviszi  a  Fideszé, hát  ne  haragudjon...., de  ez  már  mindennek  a  teteje?! Nem  is  minősitem, mert  ebben  minden  benne  van.

Annyit  azért  még  hozzáteszek: aki  ma, Magyarországon  - politikai  Rodolfóként -  hol  öngondoskodásról  beszél, hol  az  "állam  rossz  gazda"  cimű  Bullshit-et  szajkózza, az  nálam  rossz

helyen  kopogtat.

Egyébként  ami  a  magánvállalatok  gondos  és  takarékos  gazdálkodását  illeti, az  a  faviccek  kategóriájába  tartozik. ( Amerika  egyik, hanem  a  legnagyobb  /magán/vállalatának  "vezére"  pl.

400  millió  dollárt  kaszált  abból  az  alkalomból, hogy  nyugdijba  vonult. Ez  13.300  évi  átlagos  amerikai  fizetésnek  felel  meg. / Van  tehát  még  mit  tanulni  a  BKV-nál! / A  vállalat  mellesleg 

- nagyságrendjéből  kifolyólag -  csak  dőzsdei  lufik  fújogatásával  foglalkozott, hiszen  olyan  terméket  árult, amin  akkor  is  jókora  haszon  lett  volna, ha  a  - dolgozókon  kivül  -  senki  nem  csinál  semmit.

Ez  persze  magáncég  volt, akik  azt  csinálnak  a  pénzükkel, amit  akarnak, de  ha  ennek  valódi  tulajdonosa  lett  volna  és  az  illető  nem  elmebeteg, akkor  ez  aligha  történik  meg, mint  ahogy  akkor  sem, ha  a  cég  állami  tulajdonban  lett  volna. Ugyanis  ember  nem  merte  volna  aláirni  a  kifizetést, akár  törvényes, akár  nem! De  miután  minden  ellenkező  hirrel  szemben  a  realitás  is  fokozható, elmondom  még, hogy  a  tizenkét  legnagyobb  veszteséggel  záró  magáncég  menedzsmentje  másfél  milliárd  dollár  prémiumot  fizetett  ki  önmagának, miközben  8  milliárd  dollár  veszteséget  "termeltek".)

Nincs  itt  semmilyen  különbség, legfeljebb  annyi, hogy  egy  köztulajdonban  lévő  cégnél  a

"tulajdonosnak"  ki  kell  jelölnie  azokat  a  határokat, amin  fölül  nem  történhet  kifizetés, se  prémium,

se  más  cimen! A  legtöbb  üzleti  célú  vállalkozás  menedzsmentjéhez  képest  a  szarka  nevű  közismert  madár, maga  a  megtestesült  megbizhatóság. Hogy  a  tulajdonos  mit  hagyna  és  mit  nem, azt  pedig  felejtsük  el! Egyetlen  ember  vagy  család  kezében  lévő  - tőzsdén  bejegyzett  nagyságú - vállalat  már  alig  létezik. De  még  ha  százával  léteznek  se  tudná  átlátni  a  működését  egyetlen  ember, de  még  egy  nagycsalád  sem.

A  másik  gyermeteg  érvre  már  többször  kitértem. Az  állami  alkalmazásban  állók  menedzseri  fizetéséről  van  szó. Hogy  ti.  elmennének  a  magánszférába, ha  nem  lennének - úgymond - megfizetve.

Amerikában  miért  nem  mennek  el? És  akkor  még  szót  se  szóltam  arról  a  tényről, hogy  az  államnak

nem  bizniszei, hanem  feladatai  vannak, amihez  egészen  másféle  "tudás"  szükségeltetik, mint  az  üzleti  szférában. Szóval  hagyjuk  a  mesét!

  Magyarországnak  nem  az  angolszász  tipusú  kapitalizmust  kellene  másolnia, hanem, ha  már  mindenképpen  másolni  akar, akkor  a  SKANDINÁV  modellt. Ez  bruttósitási  trükkökkel, meg  17%-os

15  millió  forintig  terjedő  adókulccsal, persze  nem  fog  menni. Valahol  valakiknek  el  kéne  kezdeni  gondolkodniuk  egy  csöppet. Biztos  az, hogy  Magyarországnak  a  szocializmus  bástyája  után  most  a  (vad)kapitalizmus  bástyájává  kell  válnia? 

Ami  most  történik, az  nem  folytatható! Itt  nem  lehet  tovább  szórakozni  olyasmikkel, hogy  ja, még  a  Józsinak  kéne  100  millió  forint... 

  Például  mindjárt  első  lépésként  az  Országgyűlés  szabályozhatná  a  köztulajdonban  álló  cégek  menedzsmentjének  fizetési  maximumát, a  minimálbér  tizenkétszeresében, továbbá  mondja  ki, hogy  a  munkahely  elvesztéséből  adódó  végkielégitések  összege  - időtől, fizetéstől  és  beosztástól  függetlenül - egységesen  - mondjuk - 1  millió  forint. Nyugdijba  vonulásnál  pedig  nincs  végkielégités  csak  jutalom, ami   - szintén  egységesen -  500  ezer  forint. Emellett  természetesen  el  kell  törölni  a  bruttósitást  és  bevezetni  a  progressziv  adókulcsot. (Ha  valaki  4  millió  forintos  fizetésnél  nem  tudott  annyit  félretenni, mondhatnám  öngondoskodni, hogy  öreg  napjait  megszépitse, az  legyen  az  ő  baja!)

Egyre  kevésbé  futja  a  havi  40-50  ezer  forintos  segélyek  kifizetésére.

Igaz, a  10  és  100  milliós  nagyságrendűekre  még  telik. Szóval  akkor, hogy  is  van  ez  az  "állam  bácsi"  cimű  mese? Kik  csüngenek  az  állam  csecsén? Kik  várnak  "mindent"  az  államtól?

A  rászorultak? Nem  arról  van  szó  véletlenül, hogy  Magyarország  -szabályosan  és  valóságosan  is- segélyezi  amúgy  is  milliomos  polgárait  a  szegényei  helyett?  Miért  is  kell  dolgozni  70  ezer  forintos segélyért  egy  olyan  országban, ahol  valakik  éppen  azért(!)  kapnak  tiz-  és  százmilliókat, mert  attól  a  naptól  kezdve  nem  dolgoznak?

Most  több  kérdésem  nincs. Pedig  lehetne.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cipotacipoboltbol.blog.hu/api/trackback/id/tr301299727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása