( Cikkének csak az engem is "érinto" részére reagálok. )
A politikai tudatosság kérdésébe most nem megyek bele, röviden irtam már róla a blogomban.
Azt azonban biztosan állitom önnek, hogy egy politikai kampányt nem ösztönösen épitenek fel
és a hatásmechanizmusát többszörösen és a lehetséges legmélyebb szintig felmérik, jobb helyeken
ellenőrzik is. Mondom ezt némi tapasztalattal a hátam mögött, hiszen kettőnek is tevékeny résztvevője voltam, igaz, ez nem tegnap volt.(84 Reagan, 94 MDF, bár ez utóbbiban csak annyi "szerepem" volt, hogy - néhány dolgot leszámitva - amit javasoltam, annak megcsinálták az ellenkezőjét.)
Ön azt irja, hogy akik szerint az SZDSZ plakátjai hozták fel a Jobbikot, azok paranoidok, mellékesen pedig röhejesek. Annyiban önnek igaza van, hogy nem csak az SZDSZ plakátjairól van szó, hanem az ezt megelőző húsz évrol is. (Természetesen másról is, ezt azonban most idő hiányában nem részletezem, maradjunk a plakátoknál.)
Nem gondolom, hogy újat mondok, hiszen ön sem ma kezdte a szakmát, egyezzünk meg tehát abban, hiszen PR ABC-ről van szó, hogy egy párt ismertségi mutatói és a rájuk leadott szavazatok száma között összefüggés van.
Márpedig ez az összefüggés annál szorosabb, minél újabb egy politikai szereplő. PR szempontból tehát egy "friss erő" felfuttatásának első lépcsője a párt ismertségi szintjének emelése. Ez közhely. Az olyan plakát, amelyen egy rendkivül alacsony ismertségi szintű párt "szimbóluma" együtt jelenik meg egy kiemelkedően magas ismertségi fokkal rendelkező politikai párt szimbólumával az egyértelműen a kevésbé ismert pártnak kedvez, hogy finoman fogalmazzak. Ezt azonos ismertségi szint esetén negativ reklámnak nevezhetnénk, az SZDSZ-Jobbik párositásban ez értelemszeruen és
hatásában az "ismeretlen" felhozását, magyarul ismertségi szintjének növelését eredményezi.
A piacon már jól ismert mosóporok "összehasonlitó" reklámjaiban a negativ "szereplő" azért márkátlan doboz, mert beperelhetik őket. De ha ez nem lenne "tilos", akkor sincs az az épeszu ügynökség, amelyik egy a piacra betörni szándékozó(!!!), még alig ismert konkurens árut feltenne a plakátjaira. Ön soha nem fog olyan reklámplakátot látni, amelynek egyik oldalán egy párásan csillogó Coca Cola-s üveg látható, a másikon pedig egy - mondjuk - most piacra dobott, koszos üvegben lévő agyagsárga lötty, amely szimbólikusan, de félreérthetetlenül utal a másik termékre.
(Ennek akkor volna értelme, ha az ismertségi szintjük közel azonos lenne, de ez, mint mondtam, "büntetendő"! Egyébként a fenti példával nem a két pártot minősitem. Itt az ismertségi szintről és a negativ reklám megjelenitéséről van szó!)
Ilyen alapvető hibát egyetlen párt sem követ el. Ez tudatos döntés volt. De van itt más is,
többek között az SZDSZ húsz éve folytatott politikája!
Mint irtam, a Jobbik a bejutási küszöböt előbb-utóbb elérte volna plakátok nélkül is, aminek okait a hét éve kormányzó pártok politikájában kell keresni. Ezt megirta ön is, nem részletezem, de a húsz éve tartó, minden pitiáner és a világban mindenütt előforduló egyedi esetekből általánositott
fasiszta, náci Magyarország-kép felfestésében az SZDSZ szerepe elévülhetetlen. Száz oldal is kevés lenne a felsorolásához. Egyetlen dolgot azért hadd emlitsek. Nemcsak akkor kell hivatkozni a nyugati demokráciákra, meg elhatárolósdit követelni, amikor a félnótás Szabó Albert háromtagú kis csapata masirozik, vagy Bácsfi Diana négytagú tömege ellepi az utcákat, hanem akkor is, amikor például az a kérdés, hogy Nyugaton mikor szoktak lemondani a kormányok. Vagy tud ön egyetlen demokratikus országot is emliteni, ahol az öszödi beszéd "kiszivárgása" után a kormány a helyén maradhatott volna?
Nem szaporitom a szót.
Amikor az SZDSZ húsz éves politikája következtében már minden hitelét elveszitette, ráadásul
a mai napig( L. a kint is vagyok, bent is vagyok cimű átlátszó és primitiv játékot) letagadhatatlan és tevékeny részese annak, hogy Magyarország itt tart, ahol tart, akkor előáll egy plakáttal, amelyen egy a - szavazóbázisát tekintve - semmilyen értelemben sem rivális(!!!), nem túl ismert, de amennyire ismert, az is neki köszönhető, pártot emel maga mellé, hogy válasszatok, ő vagy én! Ami azt üzente a társadalomnak, hogy ha engem választotok, akkor tovább folyik a rasszistázás, fasisztázás, nácizás, mondjuk a közbiztonság javitása helyett. Mindezt egy válság közepette, amikor már minden közvéleménykutatás jelzi, hogy " a bárki csak ne az SZDSZ-MSZP" hangulat a mérvadó az országban. Ez persze mellékszál és nem is elemzem azt, hogy (de megjegyzem) pszichológiai értelemben hogyan is reagálhat egy ilyen válaszás elé állitott "átlagpolgár", akit a válság mondjuk érzékenyen és közvetlenül érintett. Márpedig ilyenek sokan vannak! A helyzet ugyanis az, hogy a plakáton - a tömegek számára legalábbis - a "válságba taszitó" és az arra "megoldást kináló" áll szemben egymással. Hogy ez a "megoldás" több mint hamis? Az hát! De mint mondtam, az alternativa: a további rasszistázás, fasisztázás és nácizás, megoldások helyett. (És akkor még egy szót sem szóltam az állandó privatizációs "ötletelésrol", a kiszervezéses államtalanitásról, az állam rossz gazda cimszó alatt a veszteségest megtartó, a nyereségeseket magánkézbe juttató koncepcióról, valamint a hülyék vagytok, mucsaiak vagytok, magyarkodtok szövegekről, vagy a válság kellős közepén forszirozott Holocaust-tagadást tiltó törvényről, stb., stb., amelyek egy része nemcsak személyükben, de nemzeti önérzetükben is sértik a társadalom tagjait, más részükkel pedig döntő többségükben nem értenek egyet, köszönhetően - többek között - a korrupciós ügyek sokaságának. )
Mindenesetre a "sugallat" szerint a fentiek között kellett dönteni.
Ez persze egyszerűsités a javából, de sajnos nincs időm "regényt" irni.
A politikában ritka a véletlen, kampányban meg még annál is ritkább! Egy kampány a politika
egyik legtudatosabban megtervezett és végrehajtott tevékenysége. A Jobbik ismertségi szintjének SZDSZ-es plakátokkal való emelése, visszatekintve az elmúlt két évtizedre, logikus, még akkor is, ha a "siker" mértéke meglepte azokat is, akik a politikájukkal és végül a kampányukkal "kikovácsolták." Félreértések elkerülése végett, én nem vagyok Fideszes, hozzám az Antall politikája állt és áll közel, de mi sem bizonyitja jobban, hogy ez egy tudatosan megszerkesztett elem volt, hogy azóta is a szélsőjobboldali veszélyről szól a nóta, no meg a vele összemosott Orbánról, miközben mindenki pontosan tudja, hogy ezt a két részletben felépitett "problémát" csak egy jobboldali kormány lesz képes kezelni.
(A két részlet: a/ a kormányzati politika megalapozza az "igényt" (ti. egy radikális pártra)
b/ biztositja az ismertség megfelelő szintjét (ti. a radikális pártét)
Sajnos ettől függetlenül bebizonyosodott, hogy a kétharmad még igy sincs "kivédve"!
Mit jelent ez?!
A szerintem elkerülhetetlen új választások további halogatását és ezzel a Jobbik további erősitését. Nincs itt semmilyen paranoia. A röhögésre pedig semmi okunk.
üdvözlettel Bárány János
