Saját érdekek védelmében nem kizáró ok az erős érdekérvényesito képesség. Miért is lenne?!
Azt viszont kicsit sokallom, hogy a menedzseri fizetésekkel és végkielégitésekkel kapcsolatban háromszor
kell összehasonlitani az amerikai béreket a magyarországiakkal, mert minden alkalommal érkezik egy
"válasz", bizonyitandó, hogy az állam Amerikában is igazodik a versenyszférában elérhető jövedelmekhez.
Amiről a menedzserek szócsövei is tudják, hogy nem igaz. Sőt azt is, hogy a magyar társadalmi viszonyok között abszurdum, ha egy személyzeti osztályvezető majdnem annyit keres, mint az amerikai elnök, a 4-es metró első embere pedig háromszor annyit, mint a nyolcszázezer főt foglakoztató amerikai állami posta vezérigazgatója. Hogy a kis iróniával akár közlekedési vállalatnak is nevezhető NASA menedzseréről, vagy az amerikai jegybank elnökéről már ne is beszéljünk, mert az ő fizetésük már majdnem szégyelnivaló, hasonló pozicióban lévő magyar társaikhoz képest.
Gondoltam ennyi elég, ha nem is a meggyőzéshez, de legalább a belátáshoz, és a könnyebb érthetoség kedvéért megjegyeztem, hogy az állam akár úgy is értelmezheto, mint egy non-profit szervezet. Pár nap múlva már arról olvasok, hogy Amerikában az ilyen szervezeteknél milyen magasak a fizetések. A PHS egészségügyi non-profit szervezet vezére például 3 millió dollárt keres évente. Negyedszer is megismétlem: Amerikában az állami alkalmazottak részére megállapitott bérek maximuma 196 700 dollár/év, körülbelül 3 millió forint/hó. A non-profit szervezetek viszont nem állami cégek, bár a működésük hasonló az államokéhoz. Mégpedig annyiban, hogy - biznisz helyett - mindkettőnek feladatai vannak és nem profitorientáltak. A különbség, hogy az egyik az adófizetők pénzén végzi a dolgát, a másik adományokból tartja fenn magát. (Köztük állami adományokból is. Mondom is! A példának hozott szervezet vezetője tehát nem állami alkalmazott, soha nem is volt az! Az államnak semmi köze a fizetéséhez!)
Reméltem, hogy ez lesz az utolsó csúsztatás, de nem igy történt. Egy menedzserek alá hegedülő másik lap, már azt fejtegeti, hogy a BBC is állami cég és bizony az adófizetők pénzéből fizetnek ki horribilis összegeket a menedzsmentnek. Ez ordas csúsztatás! A BBC éves költségvetése 4 milliárd 414 millió 800 ezer font. Ebből 283.6 millió az állami támogatás, vagyis hat és fél százalék. És Anglia imidzse ennyit
- szerintem - bőven megér. A többi az előfizetési dijakból (3.367 milliárd), hirdetésekből (719.6 millió) és egyéb (42.8 millió) forrásokból tevődik össze, csakúgy, mint egykor Magyarországon. De ahogy otthon sem, az előfizetési dijat Angliában sem az adófizetők összesége fizette illetve fizeti, hanem csak azok, akiknek van televiziójuk. (L. Súlyadó. Azok fizetik, akiknek autójuk van.)
Még ez a két ferdités sem ért volna meg egy újabb cikket, de úgy tűnik, nincs megállás. A New York-i Daily News cikke alapján valaki ismét megpróbálja bebizonyitani, hogy Amerikában az állami alkalmazottak is kaphatnak versenyszférához hasonló béreket. Az újság egy bizonyos Thomas DiNapoli nevű úr korrupciójáról ir, aki New York állam számvevője, és arról, hogy a kétszázezer dollárnyi kenőpénz, az elődje által zsebrevágott 667 260 dollárhoz képest csekélységnek mondható. A menedzserek szócsövében ez már úgy jelenik meg, hogy " a számvevő normál esetben sem keres rosszul, hiszen 667 260
dolláros fizetést kap".
A kutya fülét kap, nem 667 ezer dollárt, amikor az Obama kap 400 ezret. (Ennyivel korrumpálták az elődjét!) Ne mókázzunk már! New York államban a legmagasabb fizetése Paterson kormányzónak van, 179 000 dollár/év, azaz 2 millió nyolcszázezer forint/hó, aminek tiz százalékáról éppen most mondott le. A többiekét még márciusban befagyasztották. A második legmagasabb bért (178 000 dollár) Larry Schwartz kapja és csak utána következhet DiNapoli, ha ugyan ő következik, ezt azonban már csak egy fizetős adatbázisból tudhatnám meg, de ennyire azért még nem ment el az eszem.
Mellesleg New York 280 000 alkalmazottjának az átlagos keresete évi 107 000 dollár, de ebben minden benne van, a biztositástól a nyugdijig. Ha ezeket leszámitjuk, akkor az átlagfizetés 69 124 dollár/év bruttó és ez felháboritó, irja ugyanaz az újság, amelyikből a fenti szerző - remélhetőleg véletlenül - félreforditott. Nem szeretnék senkit sem "idegesiteni", de ha már a múltkor a zéró toleranciáról irtam, megjegyzem: az államnak 164 000 dollárjába kerülnek a rendőrök, fejenként. Ez levonva a levonandókat és a speciális költségeket, hasonló bruttó fizetést jelent, mint a fent emlitett átlagos 69 ezer.
Abba kellene már hagyni ezt a játékot, mert semmi szükség az "érdekvédo" csúsztatásokra. Magyarország
nem Amerika, és mindenki tudja, előbb-utóbb minden balhé lecseng, hogy azután más formában, de minden maradjon úgy, ahogy eddig volt. Történt ugyan egy lépés - törvényjavaslat formájában - az állami cégeknél kifizethető menedzseri bérek "arányositására", de az a társadalmi modell, ami a vadkapitalizmus nyolcéves épitgetése következtében kialakult, már nehezen visszaforditható. De ami nehéz, az nem lehetetlen.
