A Nemzeti Sorsjáték ( továbbiakban NS ) célja, hogy – a szándékkal összeegyeztethetetlen kivételektől eltekintve – minden magyar állampolgárnak esélyt nyújtson anyagi helyzetének egyszeri feljavítására ill. stabilizálására.
Az NS fő pénzügyi alapját az Általános Forgalmi Adó (ÁFA) 1%-os emelésének visszaosztása biztosítaná, mely összeget az APEH egy a költségvetéstől elkülönített számlán kezelne, havi bontásban.
A sorsolást minden hónap 20-án tartanák, évi tiz alkalommal, amelyet a közszolgálati Magyar Televízió közvetítene.( Január és február kivételével, mert az adatbázis feltöltése időt igényel. ) A sorsoláson minden egyes – az előző év december 31-ig bezárólag személyi számmal(?) rendelkező – magyar állampolgár automatikusan részt vesz. ( Kivéve a lentebb felsoroltakat! )
A nyeremény egységesen és személyenként 5.000.000 Forint, amely nem ÁFA köteles.
A nyertesek számát az előző hónap utolsó napjáig beérkezett – APEH által elkülönített – összeg mínusz 1% határozza meg. ( Vagyis a teljes ÁFA bevétel 1:21 része – mínusz 1% – osztva 5 millió Forinttal. A mínusz 1% az APEH költségeit fedezné. )
A sorsoláson a személyi számokat(?) húzzák, amelyek alapján a nyertesek minden kétséget kizárólag azonosíthatók.
Az APEH köteles lenne külön honlapot nyitni az interneten, ahol minden egyes sorsolás nyerteseit feltüntetik.
Továbbá: a sorsolást követően köteles fizetett közleményben, legalább fél oldalnyi terjedelemben megjelentetni a nyertesek névsorát a Népszabadságban, Magyar Nemzetben, Magyar Hirlapban és Népszavában .
KIVÉTELEK. Nem vesz részt a sorsoláson azok személyi száma(?), akik
- az APEH SZJA listáján az elsõ 10.000 hely valamelyikén vannak nyilvántartva
- külföldön bejegyzett cég tulajdonosai
- külföldön bankszámlájuk van
- külföldön bejegyzett ingatlanuk vagy autójuk van
- szándékos bűncselekményért jogerősen elítéltek és a büntetés letöltésétől számítva, a húzást megelőző év dec. 31-ig még nem telt el tíz év
- egyszer már nyertek ( automatikus kiesők )
- önként lemondanak a részvételről
A nyereményt felvevő személyek, kiskorúak esetében a szülő/k/, büntetőjogi felelőségük tudatában aláírásukkal igazolják, hogy a KIVÉTELEK címszó alatt felsorolt kizáró okok ( előző év dec. 31-ei zárónappal) esetükben nem állnak fenn. Ha a szülő/k/nél ezek közül bármelyik fennáll, akkor a kiskorú a 18. életévet betöltve veheti fel a pénzt az APEH-tõl, annak kamataival. Állami gondozottak nyerése esetén a pénz a 18. életév betöltése esetén kerül kifizetésre, annak kamataival együtt. ( Hogy mit kezd az APEH azokkal, akiknek adóhátralékuk van és nyertek, az gondolom egyértelmû. )
Az APEH elkülönített alapjához bárki, ideértve a cégeket is, hozzájárulhat:
- készpénzes adománnyal
- jövedelemadójának 1%-os felajánlásával
Az adományok és a felajánlott 1% jövedelemadóból befolyt összeg az évi utolsó sorsoláson, azaz decemberben adódik hozzá az alapösszeghez, ideértve a januári és februári hónapokban ki nem sorsolt összeget is. ( Decemberben tehát 3 hónapi bevétel plusz az egyéni, a céges valamint az SZJA 1%-os felajánlásainak közös összege kerül kisorsolásra.)
A NEMZETI SORSJÁTÉK-on havonta valamivel több mint 1600, évente mintegy 21000 ember jutna 5 millió forinthoz, miközben a nyertesek száma, figyelembe véve a készpénzes adományokat, a jövedelemadó 1%-os felajánlásait valamint azt, hogy a gazdasági helyzet előbb-utóbb javulni fog, ha csekély mértékben is, de évről évre emelkedne. (A becslésnél egy a Népszabadságban közölt adatot vettem figyelembe.)
A fenti tervezettel szemben számtalan érv felhozható. Ezt majd megteszik mások.
A lényeg azonban mégiscsak az, hogy évente kb. 21000 ember életében történne egyszeri, de anyagi értelemben hosszabb távon is érezhető pozitív változás, s ha ehhez hozzászámítjuk a nyertesek közvetlen vagy távolabbi hozzátartozóit is, akkor mintegy évi 100000 ember érintettségéről beszélhetünk.
E javaslatot (vázlatot) nevezhetjük szokatlannak, de előzmények nélkülinek aligha.
Az Egyesült Államokban 2007-ben minden egyéni adófizető 600 dollár visszatérítést kapott az IRS-tõl (magyarországi megfelelője az APEH), a nősként adózók 1200 dollárt, továbbá minden gyermek után 300 dollár járt. Az utóbbi hetekben éles viták zajlanak Németországban arról, hogy „okos dolog-e” minden német állampolgárnak 500 Euró-t „ajándékba” adni vagy sem?
Természetesen mindkét példa egy a gazdaságot keresleti oldalról élénkítő csomag volt ill. lenne.
E sorok írójának viszont az a véleménye, hogy a lélegzetvételnyi könnyítések – mind az egyén, mind a gazdaság szempontjából – a tüneti kezelés tipikus eseteinek tekinthetők.
Magyarország nemcsak a gyökeresen eltérő társadalmi szerkezet miatt, de a gazdaság jelenlegi állapota miatt sem kísérletezhet a fentiekhez hasonló rövidtávú megoldásokkal.
Többre van szükség! A reménytelen helyzetbõl való kiemelkedés esélyére, a lecsúszás elkerülésének esélyére illetve az egyéni és/vagy családi pénzügyi stabilitás esélyére! Igazság nincs, nincs is rá szükség! – mondotta volt egy krupiékat képzõ iskola tanára Las Vegasban még a nyolcvanas évek közepén. S ha a mondat második felén lehetne is vitatkozni, az bizonyos, hogy az elsõ része megfelel a valóságnak. Akik valamiféle igazságos elosztás hiányát kérik számon e tervezettől, azoknak – szerintem is! – igazuk van. De ne feledjük, hogy a fent említett amerikai megoldás is preferál bizonyos társadalmi csoportokat, jelesül a házastársakat és a gyermekes szülőket. (Ha a házastárs nem dolgozott, de az adólapon szerepelt a neve, és biztos, hogy szerepelt, mert igy megoszlott a jövedelem kettőjük között, akkor is 1200 dollárt kaptak.)
A német elképzelés pedig azért támadható, mert nem preferál. (Ti. igazságos-e pl. egy adócsalót vagy – teszem azt – egy szériagyilkost 500 Euróval meglepni, stb.)
Az általam javasolt NS 5 év alatt 500000 ember létfeltételein javíthatna érezhetően és nem utolsó sorban hosszabb távon. Ez ma Magyarországon három közepes nagyságú város teljes lakosságát jelenti. Itt tehát nem a gazdaság élénkitéséről van szó, ilyen mellékhatásai ugyanis korlátozottak, hanem az egyenlõ esély megteremtéséről, egy egyszeri, de az életet valóban radikálisan befolyásoló pozitív változásról.
Az esély szempontjából preferált csoport – esetünkben – a magyar társadalom (csaknem) egésze, ezen belül értelemszerűen, de nem kiemelten a nagycsaládosok és a fiatalok. (Nagyobb esélye van egy öttagú családnak a nyerésre, mint egy gyermektelen házaspárnak, a fiatalok pedig a természet törvényei szerint több sorsoláson vehetnek részt, mint az idősebbek.) Természetesen nem nyerhet mindenki, de ez nem ok arra, hogy senki se nyerjen. A havi kb. 1600 kisorsolt közé bárki bekerülhet, bármelyik hónapban a tíz közül. (Nincs kétségem, hogy a közszolgálati televizió legnézettebb műsorai az NS húzásai lennének. Mellesleg: az NS az APEH hírnevére is jótékony hatással volna.)
Ecsetelhetném az NS elõnyeit elsõsorban társadalompolitikai, de akár gazdasági szempontból is.
Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom a közös gondolkodást, hiszen társadalmi és politikai támogatottság nélkül e tervezet sohasem juthat el a megvalósításig. A legkorábbi időpont, amikor az NS első sorsolását meg lehetne tartani, 2010 márciusa. Van tehát időnk arra, hogy a miért nem lehet megcsinálni kérdésén túl, a hogyanról is váltsunk néhány szót.
Ez a blog bejegyzés megjelent:
KAPU XXI. ÉVFOLYAM
2009. 01. BIZTONSÁGPOLITIKA
