Már látom, ennek soha nem lesz vége. A menedzserek "érdekvédelmi" szervezete most azt javasolja, hogy az állami vagy önkormányzati vállatoknál a vezetők fizetésének nagyobb részét - hasonlóan a versenyszférához - a prémiumok tegyék ki. Érdekes megközelités ez, hiszen állami vállalatokat elsősorban
közfeladatok ellátására hoznak létre, szemben a magáncégekkel, amelyek célja a profit szerzés. Az előbbit a szankcionálható adózók kötelező befizetéseiből finanszirozzák, az utóbbiakat pedig magánemberek önkéntes befektetéseiből.
De nem csak ez a különbség. Egy a műkorcsolya világából vett hasonlattal: akik közfeladat végrehajtására szerződnek, azoknál csak kötelező gyakorlat van, a magánszférában viszont a kötelező is szabadon választott. Az önkormányzati 7-es busznak közlekednie kell akkor is, ha veszteséges, a magántulajdont menedzselő vezetőt viszont azért fizetik, hogy ne ott járjanak a buszaik, ahol szükség van rájuk, hanem ahol ez kifizetődő. Magyarul: az állami szektorban a működtetés elsődleges, a magánszektorban viszont a profit.
Az állami menedzsment fizetése elsősorban a fentiek miatt, de azért is "kötött", mert a feladat is kötött,
s miután szinte csak a költségcsökkentés irányában van mozgástér, a feladat elvégzésén túli "kreativitás" külön dijazására semmi szükség. (Legalábbis havi kötelező prémiumokra biztosan nem.) Minden benne kell legyen a munkaköri leirásban. Ennek teljesitését ellentételezi a fizetés.
Persze, ha nem tudunk feltenni új kérdéseket, akkor a válaszok is a régiek maradnak. Mára - néhány kivételtől eltekintve - eltünt a különbség az állami- és magáncégek között, legalábbis a tekintetben, hogy egyiknek sincs "valódi", ha tetszik egyetlen tulajdonosa, csak kezelője. (A felelős pedig a politikus, illetve magáncégnél a menedzser!) Ezt érzékelve és kihasználva jöttek létre - a magánszférában - azok a menedzseri szerződések, amelyek - egyre többször - elszakadva a teljesitménytől, lassan "átalakitják" az egész társadalom szerkezetét. (Amerika "hanyatlásában" ez is vastagon benne van.)
A meghatározott körök által szorgalmazott "kettős fejés", hogy tudniillik ami a magánszférában működik, miért ne működhetne az állam esetében is, tudatos aránytévesztés. A kérdés az, hogy szükség van-e, és nem csak Magyarországon, egy olyan privilegizált rétegre, amelyik mintegy a politikusok helyett, belépjen a költségvetés elosztórendszerébe, s ezzel kvázi eltörölje a közpénzek és a magánbefektetések közötti különbséget? Aminek következtében - kontroll és tényleges politikai felelősség nélkül - maga döntse el, hogy mennyit vesz ki a közös kasszából.
A lent felsorolt "25 legjobban fizetett - amerikai - állami alkalmazotti állás", azon kivül, hogy érdekes,
szerintem tanulságos is. Már ami az arányokat illeti. Csak emlékeztetőnek: az Elnök fizetése 400 ezer dollár/év, a legmagasabb kifizethető menedzseri fizetés pedig 196 700 dollár/év. Még annyi megjegyzek, hogy átlagfizetésekrol van szó és kettő kivételével egyetemi végzettség vagy más speciális diploma (pl. ápolónoi, orvosi műszerész) az alapfeltétel. (A havi keresetre átszámitott összegben 1 dollár=180 Ft.)
1. Űrhajós, pilóta, repülőmérnök dollár/év 116 072 (1 741 000 Ft./hó)
2. Ügyész, ügyvéd 114 240
3. Pénzügyi menedzser 101 022
4. Mérnök (General) 100 051
5. Közgazdász 94 098
6. Komputer programozó 90 929
7. Vegyész 89 954
8. Nyomozó 88 174
9. Mikrobiológus 87 206
10. Épitészmérnök 85 690
11. Statisztikus 81 524
12. Könyvtáros (Master's degree) 78 665
13. Könyvelő-könyvvizsgáló 78 030
14. Lelkész 76 511
15. Ökológus 76 511
16. Személyzeti vezető 76 503
17. Egészségügyi specialista 73 003
18. Légiirányitó 72 049
19. Költségvetési elemző 71 267
20. Börtönfelügyelő 67 140
21. Ápolóno 65 345
22. Műszaki mérnök 63 951
23. Határőr 63 550
24. Orvosi műszerész (technikus) 59 840
25. Vám és pénzügyőr, biztonsági ellenőr 59 248
Az arányok önmagukért beszélnek. A fizetések a versenyszférában elérhetőkhöz képest alacsonynak
mondhatók. De egy civilizált országnak nem is lehet célja saját társadalmi szerkezetének (további) torzitása, pusztán azért, mert körülbelül ötszáz ember úgy gondolja, hogy az igazi fejőstehén, az valójában maga az állam. Ha valami, akkor a havi prémiumok rendszere aztán "ingyenebéd" volna a javából. Különben is! Milyen állami állás az, amelyikben havonta kell premizálni egy menedzsert, hogy egyáltalán elvégezze a munkaköri leirásában meghatározott feladatát? Akit a fizetése, no meg a munkahelye megtartása nem ösztönöz jó munkára, attól el kell köszönni. Csináljon pénzt a versenyszférában! Ha tud!
